Munkám különösen fontos lehet olyan helyzetekben, amikor:
az álláspontok és az eljárás iránya még nem rögzültek, a stratégiai előkészítés ekkor adja a legtöbb lehetőséget.
Ebben a szakaszban még lehetőség van az ügy teljes hátterének feltárására, a rendelkezésre álló információk és bizonyítékok rendszerezésére, a szereplők érdekeinek és motivációinak feltérképezésére, valamint az erős és gyenge pontok azonosítására.
A cél nem csupán felkészülni a másik fél következő lépésére, hanem olyan erősebb stratégiai pozíciót kialakítani, amelyből az ügyfél maga is képes alakítani az ügy további irányát, ahelyett hogy kizárólag a másik fél lépéseire reagálna.
Egy korábban figyelmen kívül hagyott részlet vagy összefüggés pedig akár egy már kedvezőtlennek tűnő helyzet erőviszonyait és további irányát is megváltoztathatja.
Milyen ügyekről lehet szó?
– válás, vagyonmegosztás, közös ingatlan vagy összetett családi vagyon,
– vállalkozások, tulajdonosi érdekeltségek és üzleti elszámolási viták,
– szerződéses, teljesítési, kifizetési vagy kártérítési konfliktusok,
– több országot, eltérő joghatóságokat vagy külföldi vagyonelemeket érintő ügyek,
– szolgáltatókkal, hatóságokkal vagy intézményekkel fennálló jelentős pénzügyi vagy vagyoni viták,
– olyan ügyek, amelyekben több szereplő, eltérő érdekek és egymással összefüggő jogi, pénzügyi vagy üzleti kérdések nehezítik a teljes kép átlátását.
Mikor érdemes mélyebbre nézni:
– ha jelentős vagyoni vagy üzleti érdekek forognak kockán,
– ha az ügy háttere összetett, nehezen átlátható vagy részben rejtett,
– ha a felek között jelentős erő- vagy információs különbség áll fenn,
– ha a konfliktus további éleződése mögött nem látható egyértelmű gazdasági vagy
más racionális érdek,
– ha a rendelkezésre álló információk, állítások és a feltárt tények között ellentmondások mutatkoznak,
– ha egyes döntések, tranzakciók, követelések vagy állítások időzítése különös jelentőséggel bír,
– ha az ügy teljes megértéséhez a jogi kérdéseken túl további összefüggések feltárására van szükség.
Kiélezett konfliktusokban a döntések és lépések ritkán értelmezhetők önmagukban.
Annak feltárása, hogy egy adott lépés miért éppen akkor történik, milyen érdek állhat mögötte, és kinek kedvezhet, alapvetően megváltoztathatja az ügy értelmezését.
A stratégiai elemzés célja:
– az ügy teljes hátterének és aktuális helyzetének feltérképezése,
– az erősségek, gyenge pontok és kockázatok azonosítása,
– azoknak a lehetőségeknek az azonosítása, amelyekkel az ügyfél erősítheti saját pozícióját vagy stratégiai előnyt teremthet,
– a lehetséges lépések, válaszok és megoldási irányok felvázolása,
– a pénzügyi és egyéb összefüggések vizsgálata akkor is, amikor időnyomás alatt kell dönteni,
– olyan tényezők bevonása a döntésbe, amelyek túlmutatnak a kizárólag jogi megközelítésen.
Zárógondolat
Nem minden jogvita igényel stratégiai elemzést.
Ott van rá igazán szükség, ahol a háttér mélyebb feltárása és az összefüggések felismerése érdemben megváltoztathatja az ügy további irányát.